A neten böngészve akadtam egy nagy bükkre az Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény látnivalói között. A bódvaszilasi fa a fotó alapján listás méretűnek tűnt, ráadásul ismeretlen volt, így felkeresése mellett döntöttünk.
Miskolcon nem hagyhattuk ki a Stadion utcai nagy nyárfát. A tábla szerint 200 éves óriás ma is jó egészségnek örvend, sőt rendületlenül gyarapszik: én most 946 cm-t mértem – ennél azért feltehetőleg valamivel kisebb, de nehéz eltalálni a legvékonyabb részt.
Miskolc belterületén egy szokatlanul nagy bálványfa tűnt föl. Egytörzsű, magas, törzskerülete 450 cm - ezzel a mérettel 2. helyezett a listában. Magassága 22-23 m. Ha sugárirányú gyarapodását évi 1 cm-nek vesszük, alig több mint 70 éves. Bár ez a fa jól bírja a sivár városi körülményeket, a szép és magas példányok ritkaságszámba mennek.
Már Bódvaszilason vagyunk. Sikerünk záloga az elmaradhatatlan fazék, na jó, nem piros...
A jó 300 méteres szintkülönbséget áthidaló túra sziklaerdőkön, sziklagyepeken vezet keresztül.
A bükkösök egyik jellegzetes védett növénye, a farkasboroszlán. Piros bogyója erősen mérgező.
A különös megjelenésű és ritka petrezselyemgomba ezzel szemben ehető, sőt gyógyhatású.
Egy szép, látványos, alul erősen megvastagodó bükk, a dudoros kinövés alatt mérve 420 cm - sajnos inkább fölötte mérendő, úgy jóval kisebb.
A fotó alapján biztosan listásnak tartanám...
Ez a bükk 397 cm, maholnap fölkerülhet a listára.
Íme a várva várt nagy bükk - 525 cm-es. Nagy része mára sajnos szinte teljesen kiszáradt, egy hatalmas előre nyúló ágában van már csak élet - sietni kell a hitelesítéssel, hogy fölkerülhessen a listára.
Míg törzsén a jellegzetes bükkfatapló tenyészik, mohás tövén az óriás likacsosgomba hatalmas telepei láthatók.
Bódvaszilasról hazafelé elkalandozunk a rakacai kőbányába.
Rakaca geológiai nevezetessége a sajátos, szürkén-fehéren mintás, kissé kékes árnyalatú kristályos mészkő, a rakacai márvány. Ezt a követ korábban díszítőkőként használták, a település régebbi épületein gyakran látható.
Hívogatóan szép Edelény nemrég felújított kastélya, amely csak csoportos tárlatvezetéssel látogatható.
Mivel vizesárok övezi, kastélyszigetnek is nevezik.
A következő észak-magyarországi kirándulásunk Miskolcra, a Gárdonyi Géza Művelődési Házba vezetett, melynek parkjában egy listás, 425 cm-es vadgesztenye található.
A Bartha-féle 1994-es könyv 500-as vadgesztenyét említ, de nyilván magasabban mértek, nem a minimum-módszerrel. A kert legrégebbi fái, mint ez a vadgesztenye, feltehetőleg az 1847-ben épült kastéllyal egyidősek.
A szép mocsárciprus lelőhelye Borsodivánka, a pszichiátriai intézetet övező regényes park (az intézetbe közönséges halandó nem juthat, de szerencsére a nagyobb fák odakint vannak).
A párzó nagy hőscincérek szintén borsodivánkaiak. E szép bogár nálunk védett, eszmei értéke 50.000 Ft.
A Margit-sziget Budapestnek talán a legnagyszerűbb, de biztosan a leglátogatottabb közparkja. Néhány idős fája még a pusztító 1838-as jeges árvizet is átvészelte, míg egyesek a II. világháború nyomait viselik magukon. Bár a legnagyobb fák (5 platán, 2 nyár és 2 vadgesztenye) adatai szerepelnek a Dendrománián, akad még felfedeznivaló a szigeten. Számos érdekesség olvasható az idősebb egyedekről Bercsek Péter: "Mesélnek a Margit-szigeti fák" című írásában.
Az 1972-ben fölállított centenáriumi emlékműtől kissé északra, a jelenleg építés alatt álló szökőkút mellett zavarba ejtően egyforma platánok sorakoznak: alacsonyan elágazók, törzsük vastag, koronájuk jó 30 méteres magasságú. A II. világháború végén a lőállások kiépítésénél a már akkor is méretes fákat csonkolták. Hatalmas koronáikat az utóbbi alig 70 év alatt növesztették.
Újdonság, hogy a történelmi fák köré dobogót ácsoltak, padokat helyeztek ki, így kényelmesen le lehet telepedni az óriások alá. Néhány éve - a régi szép időkben - még sűrű cserjés nehezítette a platánok mérését. A négyágú platán 649 cm-es.
Hatágú társa 676 cm-es.
A József nádor és József főherceg keze nyomát magán viselő szigeten itt is-ott is platánokba botlunk. A Casino közelében áll ez a szabályos alakú, 590 cm-es példány.
Az országos rekorder vadgesztenye állapota sajnos sokat romlott, ami főként az utóbbi évek heves szélviharainak köszönhető. Több nagy ágát csonkolni kellett.
A nyugati part impozáns jegenyesorának egyik tagja - nagyjából a Frankel Leó úti zsinagógával szemben - 517 cm vastag, magassága 35 m.
A Sportuszoda szomszédságában egy 120-130 cm magasan elágazó, 450 cm-es bálványfa.
A következő fa egy szép, öreg fekete nyár a listás mérethatár közelében a 26-os busz vonalánál.
Kissé délkeletre található a sziget nevezetes fája, egy félig fekvő narancseper.
Közelről szemlélve ősvilági szörnyet idéz. A matuzsálem az egyik túlélője az 1838-as jeges árnak.
Északnak haladva a tisztás szélén feltűnő, 349 cm vastag, egytörzsű mezei juhar áll.
A sziget legnagyobb fekete diófája még az 1810-es ültetésből származik, kissé ferdén áll és listás méretű - 438 cm-es.
A Rózsakert déli részénél található japánakác szintén a sziget egyik matuzsáleme. 390 cm kerületű legvastagabb törzsét alul betonnal kiöntötték.
A főút mentén, nagyjából a sziget felénél egy borostyánnal benőtt, egytörzsű, magas fa vonja magára figyelmünket. A 372 cm törzskerületű bálványfa szemmel láthatóan rossz állapotban van, de remélhetőleg az idén is kihajt.
A Palatinus előtt álló, 996 cm-es "Hét Vezér” platán a sziget tulajdonképpen legnagyobb fája. Az 1945-ben zajló elkeseredett ostrom idején súlyosan megsérült, és az akkori főkertész visszavágatta, majd mára szépen regenerálódott. A hét törzs a föld fölött csak alacsonyan nőtt össze, a különleges fa így nem tekinthető listásnak.
Listás viszont a „Hét Vezér” közelében álló, 357 cm vastag, odvas törzsű lepényfa.
Szinte karnyújtásnyira innen, a sétány mellett áll egy 408 cm-es impozáns kocsányos tölgy, mely a sziget legnagyobb tölgyfája. A kissé északabbra álló, jóval ismertebb Arany János tölgyei nem haladják meg a 330 cm-es törzskörméretet.
A legnagyobb kőris listás méretű (504 cm-es), de már alig van benne élet. Bizonyos, hogy a sziget legöregebb fáinak egyike.
A csaknem 60 m magas Víztorony szomszédságában áll a sziget legismertebb faóriása, egy platán (637 cm), mely törzsének körmérete alapján ugyan elmarad valamivel a szökőkútnál található egyedektől, szabályossága, szerencsés fekvése alapján mégis méltán tartják a Margit-sziget első számú fájának.
Egy 380 cm-es korai juhar a Szent Mihály kápolnánál látható.
A sziget egyik legnagyobb fekete nyárfája az Ybl-féle Nagyszálló déli szárnyának közelében áll, Bercsek Péter szerint kora 180-200 évre tehető.
A sziget másik idős vadgesztenyéje is itt található, a "Szanatórium-kertben". Az 1800-as évek elején ültetett, 437 cm törzskerületű és 27 m magas fa lombos állapotban tökéletesen épnek és egészségesnek hat, a téli időszakban azonban lelepleződnek a sérülések és a csonkolások nyomai.
A Duna másik partján, a Vizafogónál méretes nyárfák alakja bontakozik ki. Három idős fekete nyár található itt egymás közelében. Az itt látható példány 690 cm-es, de egyik oldalon alacsonyan ágas.
A középső fa a legszigorúbb próbát is kiállja: bár több tagból nőtt össze, törzse egységes, kerülete 625 cm.
Az Árpád-hídhoz legközelebbi, csak lazán összenőtt nyárcsoport egyik tagja önmagában is 610 cm-es.
Búcsúzzunk a Margit-szigettől a lassan szürkületbe vesző Nagyszállóval.
Utolsó kommentek