Mindig piros betűs ünnep, ha fázni megyek Somogyba. Most előtte (március 14-én) fölhívtam Pósfai Györgyöt, van-e valami újdonság. A nemrég előkerült rekorder gemenci fűzfát ajánlotta figyelmembe, melyhez a híres Keselyűsi út vezet Szekszárdról a sok remek nyárfával.
A legnagyobb keselyűsi nyárfa sziluettje. Mivel a fák bozótban és mély árokban állnak, törzsük méretét még tavasszal is csak közvetlenül a fa mellett állva lehet észlelni. Ez a legnagyobb egyed az idén átlépte a 9 méteres álomhatárt. Lehet rajta elmélkedni: vajon ennyivel idősebb, mint hét- és hatszázas szomszédai, vagy csak szerencsésebb volt amazoknál.
A gemenci fűz kívülről – majdnem 9 méteres
és belülről. Semmiképp sem szeretném az érdemeit kisebbíteni, de a Halászinál, a folyóparton álló 8 m körüli, egytörzsű fűzet képtelenség lepipálni.
Másnap délelőtt Barcson a Dráva közelében őgyelegtem. A vízparti puhafaligetben helyenként hatalmas foltokban nyílt a hóvirág
Délután a somogyi matuzsálemek megtalálói és legjobb ismerői, Zombori Zoltán és Lukács Róbert voltak a társaim. A drávaszentesi pompás tölgyet persze nem hagyhattuk ki. Lukács Robival ilyenkor mindig tréfásan fölemlegetjük, hogy 2010-ben szinte karnyújtásra álltunk a fától, csak egy fasoron kellett volna átmenni, hogy a közel hétméteres óriás felfedezői legyünk...
A bolhói erdőhöz közeli hosszú, egyenes földút mentén egy kisebb zöld foltban alacsonyan ágas magyar kőrisek. Az egyik kétágú, a földtől 60-70 cm-re ágazik szét, 481 cm. A másik még alacsonyabban ágas, a törzseket együtt mérve 629 cm-es (koordináták: 46 01 59,1 és 17 18 14,7.
Barcs környékén már igen sok listás nyárat találtunk, a legszebbek-legjelentősebbek az Ó-Dráva mentén fekszenek. Ettől a vidéktől délre található Szilonicspuszta, melyet délről az élő Dráva határol. Az országhatárt itt helyenként nem a folyó sodorvonala képezi, hanem a kiszélesedő, 100-200 méter szélességű galériaerdőben kijelölt sáv. Ezt tanácsos figyelembe venni, ha valaki nem akar kellemetlen kalandokba bocsátkozni...
Szilonicspuszta nevének hallatán mindig kellemes bizsergés tölt el, részben egy gyönyörű, közel nyolcméteres nyár miatt, mely szántóban, magányosan áll, és már 2-3 km-ről észrevehető. A másik ok a több km hosszúságú, felderítetlen vadregényes vízparti sáv, mely számos meglepetést tartogathat a dendrománnak. Nos, valóban vannak nagy fák, de jó részük sajnos alacsonyan ágas. A néhány egytörzsű kétségtelenül nagyon szép, de nem olyan elképesztően nagy. Szilonicspusztát szántók alkotják, a terület közepén haladó földút mentén néhány gázkút sorakozik.
A 2. gázkút magasságában tekintélyes fát sejtető ágak meredeznek. Hatalmas méretű fekete nyár-komplexum húzódik meg itt a galériaerdőben. A fához rögzített acélsodrony, itt felejtett ásó bizonyítják, hogy valamikor fontos hely lehetett. A három nagy tagból álló csoport középső tagja egyértelműen listás (712 cm-es), a szélső tagokat is belemérve 1162 cm-t kaptam a föld szintjén mérve.
A terület keleti részében a galériaerdő 10-20 méteres keskeny sávvá szűkül. A meredek, vízbe szakadó parton viszonylag kis koronájú, de meglehetősen nagy méretű, sokágú nyárfa áll. A földfelszínen erősen befűződik, de ott is 840 cm-t mutat a centi. A mérés valósággal akrobatikus feladat, különösképpen egyedül, hiszen a fa hátulsó fele majdnem a folyóba ér. Dehát ahogyan Pósfai György egy ízben találóan nyilatkozott: magányos sport ez...Koordináták: 45 57 4,4 és 17 23 28,2.
Búcsú esti fényben a romantikus Dráva-parttól.
Barcsi szállásom közelében szép park terül el, ahol zömmel a táj két legjellemzőbb fáját, a fehér füzet és a fekete nyárat telepítették. A tér egyik szögletében alacsonyan ágas fűzre figyeltem föl, melynek szétágazó törzse 687 cm kerületű. Koordináták: 45 57 22 és 17 27 39,1.
A gyertyán tipikusan „erdei fa”, viszonylag ritkán látható szabad fekvésben. Barcson, a vasút mellett áll ez a szép, szabályos egyed. Pósfai György mérése szerint 349 cm-es.
Barcs, Viktorpuszta térségében egy jó kilométeres szántón hatalmasnak tetsző fát láttam távcsővel. Közeledve a fa sajnos egyre kisebbedett, végülis egy soktörzsű vénic szil bontakozott ki. Törzskerületét 440 cm-nek mértem.
Egy rövidebb kirándulás során becserkésztem a titokzatos, M5-ös út 39. km-énél látszódó sötét koronát. Egy érdekes, markáns alakú kocsányos tölgyet találtam, igen magas koronával. A 491 cm-es fa egy mélyedésben áll, jelenleg sűrű sarjakácos veszi körül, így jól föl kell kötni, ha valaki meg akarja közelíteni. A fa alakjából látszik, hogy a hatalmas ágakat viszonylag kis törzs tartja - a dendrománok szerencsétlenségére. A fatörzs egy részéről a kéreg már levált. A fa korábban, ép kéreggel talán elérte a listás méretet.
A pusztavacsi, hajdan 585 cm-es tölgy mai formájában. Törzskörmérete már csak 516 cm-es, és a hőscincér rágott fák iskolapéldája lehet.
Utolsó kommentek